Minden, amit a medencefűtésről tudni kell! 

A medencefűtés a hűvösebb idő beálltával válik különösen indokolttá, hiszen tapasztalataink szerint a medencetulajdonosok nehezen válnak meg a medencézés nyújtotta örömöktől az őszi időszakban.

Kültéri víztestünk mesterséges melegen tartásával a főszezont követően még akár 1-2 hónapig élvezhetjük a fürdőzést. A lehetőség száma magas, ezért cikkünkben igyekszünk a legelterjedtebb módszereket összeválogatni.

Mitől hűl ki a medencénk?

Bár a kérdés megválaszolása nagyon egyszerű, érdemes mélyebbre ásni, hogy a megfelelő kihűlés elleni védelmet válasszuk.
A medence vize a hűvös, őszies idő beköszöntével a levegő és a talaj hőmérsékletével arányosan hűlni kezd. Az intenzitást csupán 1/3 részben befolyásolja a medencetestet körülvevő talaj hőmérséklete (süllyesztett medencéknél), míg a jelentősebb, 2/3-os részben a párolgás a fő tényező. Az elpárolgó víz leadja hőenergiáját környezetének, ezáltal a medencénk vize kihűl.

A párolgás könnyedén megakadályozható akár takarófóliával is, de ennek folyamatos kiterítése és beszedése körülményes munka, nem beszélve a balesetveszélyről. A fólia alá a kosz és törmelék mellett a háziállatok, valamint súlyos esetben a kisgyerekek is beeshetnek, ami – mondanunk sem kell -, mindenképp elkerülendő.

Másik megoldás lehet a vízhőmérséklet stabilabban tartására a medencefedés. Ez már egy sokkal biztonságosabb (ám költségesebb) megoldás, de hosszú ideig ez a megoldás sem tart ki a hideg elleni harcban.

Bár a párolgás könnyen visszafogható, ezzel lassítható a lehűlés folyamata, az eljárások mégsem biztosítanak teljes körű védelmet a hideg ellen, hiszen a víz így is fokozatosan hűlni fog. Nézzük hát azokat a gépesített megoldásokat, melyek ősszel különösen, de akár borúsabb nyári napokon is a segítségünkre lehetnek abba, hogy a medence hőmérséklete stabil maradjon.

A medencefűtés házilag való megoldása sokak számára örvend közérdeklődésnek, ugyanakkor semmiképp sem javasoljuk, hogy a fűtést maguk, házi módszerekkel oldják meg. Egyrészt rendkívül balesetveszélyes az elektromos medencefűtés házilag való elkészítése, másrészt az így összetákolt rendszerek általában környezetszennyezőek, nincsenek bevizsgálva és hitelesítve, valamint üzemeltetésük is költséges. Ha szeretné elkerülni a baleseteket és profi megoldásra vágyik, akkor tartózkodjon a medencefűtés házilag való elkészítésétől!

Az 4 legelterjedtebb medencefűtés módszer 

1. Hőszivattyús medencefűtés megoldás

A hőszivattyús rendszerek számos előnnyel rendelkeznek, melyekből a legfontosabbak az alábbiak:

• A rendszer villamos energia segítségével, a levegő hőmérsékletéből állítja elő a kívánt hőmérsékletet a medencében, lényegében a légkondicionáló elvén működik.
• Termosztáttal van felszerelve, így elég egyszer beállítani a kívánt hőfokot, a többit a rendszer magától elvégzi.
• Telepítése nagyon egyszerű, akár utólagosan is elvégezhető.
• Az energiahatékonysága az 5-szörös értéket is eléri, a veszteség így nagyon alacsony, a rendszer üzemeltetése hatékonynak mondható.
• Környezetkímélő megoldás, nincs káros anyag kibocsátás, a zajterhelés pedig észrevehetetlen.

A hőszivattyús medencefűtő rendszer működési elve az alábbi videón tekinthető meg:

https://www.youtube.com/watch?v=FJe2LRh0GWI

További cikkeink közt megtalálhatja a hőszivattyús rendszererek részletesebb leírását: "Medence hőszivattyú".

2. Medencefűtés kazános rendszerrel

A kazános megoldás szintén elterjedt forma a medence fűtésére, nézzük a főbb tulajdonságokat! 

• A kazánnal való fűtés esetén a ház fűtési rendszeréhez kapcsoljuk víztestünket melegíteni hivatott rendszerünket. Ebből következik, hogy a tüzelőanyag a ház fűtési rendszerétől függ. Általában gázfűtésről beszélünk, nagyon ritka manapság a szén és fatüzelés.
• A rendszer energiahatékonysága változó, attól függ, hogy milyen kazánrendszerrel rendelkezik a főépület. Ebből következik, hogy ez a módszer nem mindenkinek jó megoldás.
• A környezetszennyezés itt magasabb, hiszen a ház kazánrendszerét még megterheli a medence fűtése is, növelve ezzel a hasznosíthatatlan égéstermékek légkörbe bocsátását. A zajterhelés ugyanakkor elenyésző.
• A rendszer telepítése is változatos képet mutat, esetenként nehézkes lehet a csövezés megoldása, ha a főkazán messze helyezkedik el a medencétől.
• Előny ugyanakkor, hogy kellő energia-befektetéssel akár hosszú ideig is fűteni lehet a medencét.

3. Elektromos medencefűtés

Az elektromos rendszerek a közepes árkategóriát képviselik. számos előnnyel bírnak, ugyanakkor jelentős hátrányt is fel kell számolni a tulajdonságaik közé.

• Az elektromos medencefűtés rendszer két fő elemből áll: a fűtőpatronnal egybeépített szivattyúból, melyhez egy vezérlőegység tartozik. Általában 2-15 kW-os teljesítményben árusítják.
• Fűtőértéke a befektetett energia függvényében magas, a vezérlőegység miatt pedig automatikával van felszerelve, ezért önálló, manuális beavatkozást nem igénylő működési elven alapul.
• Magas ugyanakkor a relatív fogyasztása, hosszú távú használat esetén magas villanyszámlát eredményezhet.
• Könnyen telepíthető akár utólag is, egyszerű berendezésről lévén szó.
• Környezetszennyezésről nem beszélhetünk ebben az esetben, zajterhelés minimális.

4. Napkollektoros medencefűtés

Végezetül a legolcsóbb módszer a napkollektoros megoldás. Ezt akár mi is elkészíthetjük házilag, a megfelelő eszközök és alapanyagok beszerzésével. Nézzük is a pozitív és negatív tulajdonságokat! 

• A rendszer egy nagyon egyszerű hőcserélődési elven alapul: a medence vizét a szivattyú átáramoltatja egy hőcserélő rendszeren, mely általában egy fekete színű cső. Az itt keringő vizet a környezet hője és a napenergia felmelegíti, majd így jut vissza a medencetestbe a melegebb víz.
• Nem helytakarékos megoldás, mivel a csőhossz egyenes arányosságban van a napenergia felvétellel. A cső hossza több 10 méter is lehet, ezért azt szoktuk javasolni, hogy kör alakban tekercselve (akárcsak a csigaház) rögzítsük olyan helyen, ahol nem zavar minket, de kellő mennyiségű napsugárzás érheti. Ilyen lehet például egy kerti bódé tetőszerkezete.
• A rendszer hatásfoka igen alacsony, attól függ a teljesítménye, hogy mennyi egységnyi napsugárzás éri.
• A rezsiköltség elhanyagolható, hiszen a szűrőrendszer után kötve a szivattyú teljesítményét kis mértékben (de arányosan) növeli csak meg a csőhossz.
• Környezetszennyezéshez nem járul hozzá, zajterhelés nincs.
• Fontos, hogy ha nem süt a nap, akkor a rendszer nem ér semmit, tehát őszi borongós időben nem tekinthető hatásosnak a napkollektor.

A fenti négy medencefűtési rendszer ismertetésével mindenki megtalálhatja a saját igényeihez illő megoldást. Sokan kérdezik tőlünk is, hogy melyik rendszert ajánljuk, melyre mi egyértelműen a hőszivattyús megoldást szoktuk válaszolni. Ennek a rendszernek a legjobb az ár-érték aránya, valamint ez a rendszer még a késő őszi időben is eredményes lehet.

TIPP: Ha szeretne jó ár-érték arányú hőszivattyú rendszert vásárolni, akkor ITT megtekintheti kínálatunkat!

Természetesen a fűtés mellett javasolt medencefedés alkalmazása is: a fűtés melegen tartja a medencét, a fedés pedig hozzájárul a hő veszteség csökkentéséhez.

Bár a fenti rendszerekkel hetekkel megnövelhetjük a medence használati idejét, sajnos anyagilag nagyon drága lenne egész szezonon kívüli időszakban fűtenünk a medencénket. Ezért, ha a víz hőmérséklete tartósan 15 C® alá csökken, mindenképp szükséges lehet a medence téliesítése. A medencefűtés kivitelezhető több megoldással is, de fontos, hogy profi és biztonságos megoldást válasszunk és ne akarjuk megoldani a medencefűtés házilag való barkácsolását.